Ez a nap is eljött végre,már nagyon be volt sózva a hátsónk,hogy végre mehessünk újra a festői gyönyörűségű Ausztriába... Hogy mit láttunk az újabb út során?! Erről olvashatsz most bővebben...

Szokás szerint bent várt a vonatunk (11-es vágányon.),mert a szomszédban az impozáns Orient Express állt a "helyünkön". Miután becsekkoltunk,készítettem indulás előtt néhány képet,de a fotósokat egy Nohabtandem várta (Pályaszám szerint a: M61,001,és a 2761017 a Csíksomlyó állandó vezérgépe hazánkban...),amely egész Ausztriában váltás nélkül húzhatta Budapest-től-Spitz an der Donau-ig (Retúrba!) szerelvényünket... Pár perces "pihenésre" megálltunk Wien Stadlauban,majd az osztrák oldalon fotósok hada várta vonatunkat,hogy minél jobb fotókat készíthessenek a nem mindennapi vonógépekről,ki innen-ki onnan,volt aki a jelenet kedvéért létra tetejére mászott,és integettek "nekünk",majd bevágták magukat a kocsiba,és vártak a következő állomáson... Igazán Krems-nél kezdődik az osztrák Duna legregényesebb szakasza a Wachau,33 KM hosszú folyóvölgyet 500,1000m-es hegyek övezik. A hegytetőkön kolostorok,kastélyok,várromok találhatók,de mivel a helyiek a bor,és a gyümölcstermelésre rendezkedtek be,és nagy kultusznak örvend a szőlő mellett a sárgabarack is,amit lekvár,gombóc,esetleg pálinka,vagy bor formályában kínálnak a szomjas turistáknak Dürstein városkájában,ahol a várban raboskodott Oroszlánszívű Richard,majd 1477-ben vette ostrom alá Mátyás király sikertelenül,csak 7 év múlva sikerült bevennie a várost... Az osztrák Dunakanyar még igen látványos Szent Iván éjszakáján,ilyenkor a legrövidebb éjszaka van (Nyárforduló.),ez alkalomból hatalmas ünnepséget rendeznek tüzijáték kiséretében,és a hegytetőkön fáklyák fénye gyúl,hogy később különböző alakzatokat rajzoljanak ki egész éjjel Spitz an der Donau-ban... Majd éjfél körül indult hazafelé vonatunk... Erről az alkalomról is készítettem egy kis élménybeszámolót,amit most megtekinthetnek Kedves Olvasóim...